Ha jól tudom az angoloktól származik ez a mondás, és persze sok minden pozitív dolgot fejez ki számunkra ez. A magántulajdon értékét, az otthon melegét, az "önkörmányzatiságot", szabad döntéseket. Ám egy rakat negatív dolgot is hordoz, amit Magyarországon élve, nem tapasztal meg az ember, de ha a világ valaha gyarmatosított pontjait járja, akkor rögtön szembe tűnik: Az angol gyarmatosítók is hordozták természetesen ezt a szemléletüket, és viselkedésükben is megmutatkozott ennek a mondatnak előnye és hátránya egyaránt. Ennek maradandó nyomai vehetők észre Afrikában, ahol vannak szomszédos országok, ahol az egyik valamikori angol, a másik pedig valamikori német gyarmat volt. A valamikori angol gyarmat közterei ma szemetesek, gondozatlanok és rendezetlenek, a valamikori német gyarmaté pedig tiszták és rendezettek. Ugyanis sajnos ez a mondat azt is hordozza, hogy nem foglalkozom a birtokomon túli területekkel, ami nem az enyém, azzal történik, ami történik, nem teszek érte. Pedig az embernek nem csak a háza, kertje az otthona, hanem a városa, országa is - ki hogyan érzi. Elég sokan érzik otthonuknak tágabb értelemben a városukat és az országukat, ahol élnek, nem csak a családi házukat, lakásukat, kertjüket. Bizony szerintem sokkal otthonosabb olyan helyen élni, ahol a közterületek is tiszták, rendezettek, ápoltak és egyben ettől otthonosak is, mint egy olyanon, ahol a házunkból (várunkból) kilépve a közterületen szabadon fejlődhet, akár a nyomornegyed is, és nem szólok bele, hiszen nem az enyém...
Az én házam az én váram
2009.11.11. 08:54 vighpajti
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://prizeetapasztalatoktrukkoktitkok.blog.hu/api/trackback/id/tr91517251
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.